Autizmus - Jesika története
A nevem Stephannie, Jesika anyukája vagyok. Jesika most 10 éves és súlyos autista, amit 3 éves korában diagnosztizáltak nála. 6 hónapos korában már észrevettük nála, hogy beteg, mivel mióta megszületett, nem volt még egyetlen normális, nyugodt éjszakája sem. Jesika a születése óta úgy viselkedett, mint egy újszülött. Minden 2-4 órában fel akart kelni, játszani akart, enni stb. Semmit sem sikerült találni, ami segítette volna őt 4 órán át nyugodtan aludni. Még a legnagyobb adag gyógyszermennyiség sem, arról a bűntudatról nem is beszélve, amit akkor éreztünk, mikor láttuk a kislányunkat addig a pontig begyógyszerezve, hogy már kábult, de még mindig nem tud elaludni.
Miután elkezdtük alkalmazni az ASEA-t Jesikán, pár nap elteltével azonnal észrevettük, hogy alszik egész éjjel. Az elmúlt 10 év alatt már belénk rögződött, hogy a férjemmel felváltva, két óránként minden éjjel felmenjünk az emeletre és ellenőrizzük, hogy jól van. Hálásak vagyunk ezért a készítményért, melynek összetevői őshonosak a testben, és segít a kislányunknak. Hidd el nekem, ha azt mondom, mi már próbáltunk mindent. Annyira boldog vagyok, hogy nem kell gyógyszereket használni, hogy segítsük az alvásban! Jesika 10 éve nem verbális, ami egyszerűen annyit jelent, hogy nem beszél. Mikor elkezdtük az ASEA-t alkalmazni nála, már a kezdeti szakaszban próbált kommunikálni velünk. Először csak különböző hangokat adott ki, mint "ssss", "hmmm", és végre meghallottam az első szót, "Anyu". A szívem majdnem meghasadt, hallottam a lányom, amint anyunak szólít először, 10 év után. Az elmúlt hónapban hallottam már tőle több véletlenszerű szót is, mint például foci, játék, süti, apa, kutya, csak hogy néhányat említsek. Őszintén úgy érzem, hogy az ASEA megadja nekem a lehetőséget, hogy megismerhessem a lányomat. Már majdnem 11 éve gondoskodom róla és még azt sem tudom, mi a kedvenc színe, milyen zenét szeret, hova szeretne menni. Amikor látom, hogy babázik, azt érzem, hogy érdemes várnom valamire. A férjemmel úgy döntöttünk, hogy nem mondjuk el Jesika iskolájában, hogy egy új terméket, az ASEA-t kezdtük alkalmazni nála. Főleg azért döntöttünk így, mert azt akartuk, hogy a tanítók ne keressék a különbséget, kíváncsiak voltunk, észrevesznek-e valami változást. Nem telt el egy hét az ASEA használata óta, mire Jesika tanára felhívott és azt mondta, bármilyen gyógyszeres kezelést is használunk most nála, végre működik. Majdnem elájultam! Elmondta, hogy volt egy feladat, amikor a gyerekek videót néztek, amiben kérdések hangzanak el és nekik válaszolni kell rájuk. (Azt azért szeretném elmondani, hogy Jesika az a gyerek, aki nem bírt 20 másodpercnél többet egyhelyben megmaradni.) Elmondta, hogy Jesika végigülte nyugodtan a 30 percet és előbb mondta a választ a kérdésekre, mint a verbálisan kommunikálni tudó gyerekek. Ez óriási mérföldkő a mi életünkben. Nem tudom elmondani, mennyire hálásak vagyunk az ASEA-nak.
Stephannie Barnes